albumok

Terra Incognita		Vérző Hold
... Magamba roskadva, a padlón, az emlékek kínoznak, nem tudom van-e értelme leírni ezeket, de addig sem őrülök meg, míg írok. Érzem, hogy ott van mindenhol, mindenben, a falakban, a tárgyakban, és bennem, mivel miattam nincs többé. Lehet, hogy a képzeletem játszik velem ismét, de mintha az angyal hangját hallanám halkan, minden irányból...Vígasztal, bíztat, hogy tegyem túl magam mindenen, álljak talpra, viseljem el a fájdalmat, ne legyek áldozat én is. Lehet, hogy megőrültem, és a normális énem utolsó kísérletei ezek...ezek a hangok.
Nem talállak, bárhogy hívlak Lehet, hogy túl késő már... A megérzésem lassan megfojt Mindig előttem van arcod, Mikor elmesélted Azt az álmot, amit Tőlem kaptál, bár nem kérted... Angyal: "Ne sajnáld őt, inkább éld túl Akármeddig süllyedsz még... A bánat- ingoványból szólít Érzem, itt van köztünk, Erősebb lett tőle a fény Ne engedd, hogy újból A mélybe rántson a keserűség! Egyszerű, könnyebb út, De emészt majd a szörnyű múlt, Ha engeded, hogy áldozattá válj... Azt hiszed: nincs már más, Nézz az égre, ott vár rád a segítség Megvédi a lelked"... Azt mondták nincs közöttünk már Elment, és lelke messze jár Mondd meg, hogy hol voltál Amikor szükség volt rád? Nem hallom a külvilág zaját Nem látom a fényeket sem már Csak némán süllyedek És lassan elveszek Vérző Hold a lelkem Könnyfolyók vizén Mindkét partról a bánat Arca néz felém...

:::: Vissza - Terra Incognita ::::